Hétfő – amikor a kánikula ellenére újabb remek tábor indult a Katamarán Suliban.
Bár hétvégén volt egy szerény hidegfront szombat este, ez sajnos már vasárnapra sem éreztette a hatását. Így hétfőre, mire megérkeztek az eheti kalandorok, ismét kánikula várta őket.
Első lépésként átbeszéltük a heti játékszabályokat és persze a csemetékkel együtt a szülőket is tájékoztattuk a várható kihívásokról. Majd miután magunkra maradtunk, a Katamarán Suli módszertanának megfelelően ismerkedtünk meg egymással és a Balatonfüredi Yacht Club kikötőjével. Közben megérkezett a tízóraira készült – frissen sült – péksütemény, ami csak fokozta az amúgy sem rossz hangulatot. Ha már ettünk, ismerkedtünk, napkrémeztünk és beöltöztünk, jöhetett az úszás próba. Nekünk is, a szülőknek is, és a nebulóknak is megnyugtató tény, ha közösen ellenőrizzük le élesben az úszás szintet. Ez a nagy melegben amúgy is kiváló frissítő program. Motoros biztosítás mellett egyesével néztük meg a srácainkat, majd miután meggyőződtünk a vízbiztonságukról, szabadon választott vízi aktivitás következett. Rá is fért a csapatra, megérdemelték a pancsolást.
Száradás közben közösen áttekintettük a mini katamarán felszereléseit, és néhányat fel is szereltünk, Majd le és újra fel. Meglehet, hogy a kánikula volt az oka, de a fürdés után sem sikerült a maximális figyelmet kiharcolnunk a bárkáknak. Nem volt mit tenni, folytattuk az árnyékban a hajókkal való ismerkedést, majd ebéd előtt egy újabb helyszíni memória gyakorlattal gazdagítottuk ismereteinket. Ennek már volt hatása, alakulunk.
Ebédelni a közeli Vitorlás Étterembe mentünk. A Balaton talán legjobb fekvésű vendéglátó egységében a konyhára sem lehetett panaszunk. Ma burgonya krémlevest kaptunk, amit sült csirkecomb követett rizi-bizi körettel. Az ebéd alatt kiderült, hogy a héten nem fogunk unatkozni. Köszönhetően annak, hogy vagy három testvérpár, és több kiváló barát jött össze erre a turnusra, már a mai napon sziporkázó mondatok által kaphattunk betekintést a gyermeki világba. Például kiderült, hogy míg mi felnőttek az „eladó lány” alatt a bolti kiszolgáló személyzetet értjük, addig tanítványaink a megvehető termékek sorában tartják nyílván a személyzetet, és csak az ára a kérdéses számukra. De persze más egyéb területen is hihetetlen információkkal gazdagodunk. És még csak ebédidő volt…
Tele pocakkal nem rohanunk a Balatonba, ez régi elvünk. Így tetszés szerint lehetett választani az árnyékos hűsölés, a sakk, avagy a csocsó között. Az emésztési idő letelte után a figyelem ismét a vitorlázásra terelődött.
A Katamarán Suliban az első napra két kötelező elemet szervezünk, ha a lehetőségeink engedik. Az egyik az úszás próba, a másik a katamarán borítás, visszaállítás. Nos, ez utóbbi szerepelt a délutáni programban. A csapat erre alkalmas ruházatot húzott, amire a mentőmellény, lycra mellény és a bukósisak is felkerült biztonsági elemként. Jobb, ha az első perctől megszokják a jövő katamaránosai, hogy a biztonság az első. Majd miután a napszemcsiket is rögzítettük, a vizes palackokat is magukhoz vették és újabb fényvédő réteget hordtak fel magukra, vízre szálltak a gézengúzok. Az első nap még az oktatók osztják be a párokat a tudásszint és a fizikai paraméterek alapján, a kívánság műsor csak ezt követően érkezik. Kihajóztunk a kikötő elé – bemelegítésként evezővel – majd motoros felügyelete mellett beborítottuk a kis katamaránokat. Szépen sorban mindenki sorra került. Csodák csodájára, senkinek nem lett semmi baja, sőt – vigyorogva bújtak elő a Balatonból.
Az első napi kötelező gyakorlatokat követően már némi széllel kihajóztunk és leszereltünk. Az uzsonna alma müzli elfogyasztása közben értékeltük a nap eseményeit. Mindenki elmondhatta, hogy mi az ami igazán tetszett neki, és mi lenne az, amin változtatna. Mire a megbeszélés végére értünk, a szülők is megérkeztek és magukhoz vették kicsinyeiket.
