Első nap
Az augusztus 20. napja eltelt – és ahogy az a Balaton partján ilyenkor lenni szokott, az idő is elszomorodott. De nem kell elkeseredni, az új hétfő új Katamarán Sulit hozott a csemetéink életébe.
A reggel számunkra korán kezdődött, hiszen hétfőn akad némi adminisztratív teendő is a megszokott feladatokon túl. Miután egymásra találtunk a heti srácokkal, érzékeny búcsút vettünk a szülőktől, majd kölcsönösen megismerkedtünk egymással. Kiderült, hogy az aktuális kis katamarán falka elkötelezett sportág rajongó, nem mellesleg az olasz konyhát részesíti előnybe. Menetrend szerint érkezett a tízórai is, mely ma kakaós csiga képében tűnt el a pocakokban.
A reggelit levezető csocsó és ping-pong után a tettek, – akarom mondani – az oktatás területére léptünk. Áttekintettük a katamarán felépítését, felszereltségét, illetve némi video segítséggel a többtestű karrier lehetőségek is felvillantottuk.
A Hajógyári Kikötő étterme most is, mint minden eddigi Katamarán Suli táborban hozta a kiváló formáját. Ebédre gulyáslevest kaptunk, melyet kakaós és lekváros palacsinta követett. Lássuk be, ez azért remek belépő a gyermeki ízlésvilágba.
Ebéd után sem engedett a másodfokú viharjelzésből hatóság, és ezen az sem segített, hogy közben folyamatosan szakadt az eső. A komoly lehűlésre való tekintettel lemondtunk az első napi úszás és borulás próbáról, helyette Reni szabadtéri mozgásművészetén osztozhattunk. Le a kalappal a csapat lelkesedése előtt, szemerkélő eső ide vagy oda, lelkesen vettek részt a reggeli tornapótló testmozgáson.
Természetesen a csomó ismeretek sem maradhattak ki a vitorlázásmentes nap programjából. Igyekeztünk nem csak megtanulni a négy alap csomót, de aki már állt is vizsga szinten, az be is mutathatta a képességit. Büszke lehetek a nebulókra, nem állunk rosszul csomó terén sem.
Az esti értékelés előtt még befaltuk az uzsonna banánt némi fagyival, majd nyugovóra tértünk.
Második nap
Kedd – végre napsütés, melegedő idő. Ez most nagyon ránk fért, a nyálkás hétfői nap után. Ja és majdnem elfelejtettem, remek szél is jutott a napocska mellé. Hajóztunk is eleget, szuper ez a kedd.
Amint összejött reggelre a sisere had a Katamarán Suliba, jó szokás szerint testmozgással nyitottunk. Reni meglepetéssel készült a srácoknak, némi yoga elemekkel kombinált átmozgatást valósítottak meg közösen. A visszajelzések alapján komolyabb sikere volt az ilyen típusú napkezdésnek.
A reggeli sonkás szendvics falatok ma sem maradhattak ki a menetrendünkből, így nem csak a bendőnket töltöttük meg, de idővel a kis kulacsokat is limcsivel. A reggeli ceremóniát a hajófelszerelés követte, ahogy csemetéink nevezik, „demó” jelleggel. A legnagyobb önbizalommal megáldott banda kis katamaránját szerelte fel bemutatásként, amiből a többiek is tanultak serényen. Majd persze mindenkinek megadatott, hogy a számára kiszemelt kis bárkát saját erőből felszerelje.
A sikeres projekt után a jutalom sem maradhatott el – a jó időre való tekintettel ma valósítottuk meg az úszás tesztet. A gyermekek egyik közös jó tulajdonsága, hogy szeretnek lubickolni – ezt a nem túl nagy horderejű megállapítást kockázatmentesen kijelenthetjük. Az alig több mint húsz fokos Balatonban lelkesen pancsoltak a srácok, és aki nem csak a kijelölt távot teljesítette, az bizony a motorosba is feljuthatott. Itt kilátás és önmegvalósító ugrálási lehetőség várta a bátor nebulókat. Ami igazán dicséretes tény – minden tanulónk teljesítette az elvárásokat, így nem lehetett akadálya a délutáni hajózásnak.
Ezt megelőzően azonban a Hajógyári Kikötő éttermének keddi menőjével kényeztettük magunkat. Mára paradicsomlevest kaptunk, a méltán népszerű sült csirkecomb és némi rizibizi társaságában. Érdekes, ebből még a repeták is elfogytak.
Délután aztán jöhetett a jól megérdemelt katamaránozás. Nagy lelkesedésünkben minden hajót vízre tettünk, így senki nem maradhatott ki a kalandból. Kiváló észak keleti szél, fincsi hullámok és napsütés – kell ennél több? Persze a vízi száguldás mellé jutott borulás is – nem is Katamarán Suli lenne, ha ezt kihagytuk volna.
Mire a szülök előkerültek, addigra szépen rendesen elpakoltunk, sőt gyümölcskosár és fagyi társaságában méltattuk is nap eseményeit. Nem bonyolítom, ez király kedd volt.
Harmadik nap
Szerda – tiszta erőből NYÁR! Fürdés, Balaton, versengés, vidám hangulat – mi kellhet még egy csemete táborhoz? Talán pár remek kis katamarán – nekünk ez is megadatott.
A reggeli kelés egyeseknek már nehezen ment, amit meg is értek. Egész nap a levegőn vagyunk, napsütésben a Balatonon – kihúzza az embert a jó levegő. Így talán nem olyan nagy bűn, ha akadtak, akik késve érkeztek a mai programra. Szokás szerint néhány lépték helyes fekvőtámasszal a dolgot el is rendeztük, majd mentünk a stágre Reni tornára. Remek ötlet volt a korai napsütésben a vízparton átmozgatni a nebulókat – külön köszönet érte.
A reggeli csak ezt követően érkezhetett, ahogy a srácok ma említették, „pudingos csigát dobott a gép” – na és milyen jól tette. Egyszerűen imádták. Motiváltan frissen és jól lakottan szereltük fel a hajókat, majd suhantunk is ki a vízre. Annyi szél még éppen volt, hogy kiértünk apályára, ám a gyakorlatokat már leállóban végeztük. Bemutatásra került a fordulás és a perdülés, majd kiváló borulás és visszaállítás következett. Jutott bele néhány roppant szórakoztató elem is – de ezt csak halkan merem leírni. Levezető jelleggel kiváló versenyt tartottunk hibrid meghajtással. Ez a szó napjainkban úgy is menő – a Katamarán Suliban most az evezéssel kombinált szélmeghajtást jelentette.
Jól megérdemelt ebéd következett lencseleves és bolognai spagetti formában, ez utóbbit az álvegetáriánusok is befalták – ennyit az elvekről. Az ebéd utáni csendes pihenőre már szükség volt az árnyékban. Kicsit kezdik érezni a fiatalok az egy hetes vitorlázás hozadékait. Itt lettem figyelmes egy újabb átváltási arányra – egy piros nagy babzsák ér három kéket. Ám három kék babzsák kiváltható öt akna fedlap párnával is. Nem semmi gondolkodás, talán már érthető, hogy miért is szeretne üzletember lenni, aki ezt levezette. Csak titokban jelzem – neki még nincs otthon babzsákja ám.
A délután a frissülő nyugati szélben ismét a vízen találta a lelkes palántáinkat. A kötelező elemek közül most a vízből mentés került sorra. Persze nem egymáson gyakoroltunk, a bajba jutott vízi lasztit, mentőmellényt és az éppen arra sodródó úszó deszkát kellett megmenteni, majd a motoroshoz szállítani. Az akció jól sikerült, sőt, addig forrósodott a helyzet, hogy önkéntes kimentendő alanyok is egyre többen lettek a Balatonban.
A helyzetet kezeltük, majd a leálló szélben egy újabb hibrid futamot tartottunk. Azt gondolom, az evezéssel sem lesz gond, kiváló sebességet értek el a legényeink.
Egyszer a versengésnek is vége szakad, így jártunk mi is. Elpakoltuk szépen a kis bárkákat, megbeszéltük a napi eseményeket, majd nassoltunk egy keveset. Uzsonnára „gömb ízű narancs” és csíkos jégrém jutott, meg egy kis felmosás a kiborított kulacs okán. Nos, így zajlott ez a vidám szerdai nap a Katamarán Suliban.
Negyedik nap
Csütörtök – napsütés és túravitorlázás a Hajógyári Öbölben. Kalandpark Tihanyban és fürcsi a Balatonban távol a strandolóktól – mit is mondhatnék, pazar ez a csütörtök.
Sokan nem is sejtik, milyen remek a Balaton akkor, ha a turisták jelentős része hazatér, és itt marad a tó a maga csodájában az igazi fanatikusoknak. Ezek lennénk mi, akik reggel vagy este, tavasszal avagy ősszel, de mindig találunk benne újabb és újabb felfedezni valót.
Napfényes reggel virradt ránk, és mivel Reniben tombolt az energia, ezt úgy érezte, a kis csapatunknak is át kell éreznie. Így nincs mese, ma roppant aktív reggeli átmozgatásban lehetett részünk, némi amerikai focit idézős stílusjegyekkel. Persze ha már megdolgoztak érte a nebulóink, reggeli is érkezett. Ma helyben sütött, még meleg kiflikben kaptuk a jó képű sonkás szendvicseket.
Majd rapid módon felszereltünk és ezt egyből értékeltük is. A csapat remek, a hajó felszerelés hibátlan, irány a Balaton. Szerencsénk volt, a reggeli keleti szél kitartott ebédig, így egészen az öreg tihanyi kikötőig merészkedtünk szerény méretű, ám gyorsjáratú katamaránjainkkal. A reggel kirobbantott versenyzési láz ide is kihatott, és csini páros mérkőzések alakultak ki a haza úton.
Ebédre épp leparkoltuk a verdákat és kiéheztetett bendővel támadtuk meg a Hajógyári Kikötő remek éttermét. A mai ebéd fenséges volt – és ez csak egy idézet a sok elégedett gyermeki visszajelzésből. A menü önmagáért beszélt – őszibarack krémleves melyet tejszínes csirkemell csíkok követtek párolt rizzsel. Még leírva is étvágygerjesztő, hát még az íze…
Délutánra a szél visszavett az erejéből, így motorosra szálltunk. Irány Tihany, az erdei kalandpark, ahol újabb vidám, perceket szerezhettünk egymásnak. A haza úton meglepetés várta a nebulóinkat, – nem is olyan messze a parttól megálltunk, és úszva kellett megközelíteni a partot. Volt sikere a meglepetésnek.
Persze a délután ma is elérkezett, ami annyit jelentett, hogy hajóelpakolás és értékelés. Közben fontos információkat tudhattunk meg a tanulóinktól. Lehet egy nap alatt is házasodni, avagy a barátnőre úgysem kell költeni, a feleség pedig ugye főz magára – hmm, hogy ezeket honnan tudják?!
De természetesen a nap eseményeit komolyan is áttekintettük, miközben jégkrémet és dinnyét falatoztunk. Ez az egyik legjobb nap volt a héten – ez a közös véleményünk. Holnap péntek, és ha az időjárás is engedi, megmutatjuk a tanultakat a szeretteinknek.
Ötödik nap
Péntek – a Katamarán Suli utolsó napja, nem mellesleg egyben a szezon utolsó aktív táboros eseménye is. Továbbra is sziporkázó idővel, hihetetlen motivált csemetékkel és persze szülői bemutatóval telt.
Ma sem indult másként a napunk, mint ahogy egy szokványos Katamarán Suli reggel kezdődik. Talán egy kicsit bensőségesebb volt így egy hét után a reggeli torna, és több volt már benne az egymás iránti tolerancia is. De lehet, hogy ez csak nekem tűnt így. Reni mindenesetre ismét változatos és egyben nagyon hasznos programot valósított meg a nebulókkal.
A pénteki menü egész nap igazán ízletesnek ígérkezett, reggel máris a meggyes túros csiga akadt a kezeink közé. Ez a tekercs nem csak szép, de nagyon finom is – tudtam meg az egyik falánk nebulótól, és nem volt vita közöttünk. Megettünk mindent, amit csak lehetett, majd siettünk felszerelni. A reggeli keleti szél csábítóan lengedezett, és mi ki szerettünk volna használni a benne rejlő lehetőséget. Hajószerelés közben a maradék időjárási ismereteket is leellenőriztük, illetve a genakker használat is áttekintettük, Mint később kiderült jól tettük, mert ma nyílt lehetőségünk a használatára.
Srácaink szépen felöltöztek, naptejjel bekenték a testük kiálló részeit, majd megtöltött kulacsokkal lelkesen szálltak vízre. Ez is, ahogy az egyéb alap manőverek, kiválóan mentek nekik. Kicirkálni egy katamaránnal a Hajógyári Kikötőből nem semmi feladat, és többen oldották meg sikerrel a kihívást. Persze a félszeles pálya azért több sikerélménnyel kecsegtetett, no meg a bőszeles vitorla is ott lapult a hajókon. A bemelegítő körök után elő is vettük a kis fekete vitorlákat, melyek révén az amúgy sem lassú bárkák tovább gyorsultak. Öröm volt nézni őket, csuda ügyesek.
Ebédre épp, hogy kiértünk a partra, de ez most nagyon hangulatos és ideális vitorlázó délelőtt volt. Az ebéd méltó volt a Hajógyári Kikötő éttermének híréhez, és az egyre növekvő elvárásainknak. Rántott sertésszeletet kaptunk törtburgonyával, melyet gyümölcsökkel zártunk. Az egyik tanítványunk édesanyja lepett meg minket ízletes barackokkal és nektarinnal. Jól is jött a csendes pihi idejére.
Délután nyílt napot tartottunk, a meghívott szülőknek mutattuk meg a héten megszerezett ismeretetek. Szelíd keleti szélben csúsztunk ki a kikötő előtti pályára, mely elég közel volt a mólóhoz. Apukák és anyukák innen jól láthatták a kis katamaránokat, illetve a fedélzetükön a porontyaikat. Persze ma is volt felnőtt motorcsónakos vizit, mert hát ugye nem is mi lennénk, ha nem mutatnánk be pár borulást testközelből a szülőknek. A vidám családi hajózást követően leszereltünk, elpakoltunk és befaltuk az uzsikat.
Közben szépen felöltöztünk díjkiosztós ruházatba, majd átadásra kerület az elismerések. Volt itt mosoly, taps és öröm, mindkét oldalon. Nagyon hálás vagyok munkatársaimnak, Botinak, Zacsinak és Reninek a kiváló munkáért, és nagy kalappal nekik a vitorlás versenyeken. Köszönöm a türelmes és kitartó nebulóinknak a heti figyelmet, és szüleiknek a bizalmat irántunk.
És bár az idei Katamarán Suli klasszikus táboros évad lezárult, az aktivitásokból úgy tűnik, lesz még folytatás akár már az idén.
