Katamarán Suli céljai

A Katamarán Suli célja vitorlás aktivitás szervezése, a vitorlás sporttevékenység feltételeinek megteremtése, a katamarán versenyzés népszerűsítése, a sportág iránt érdeklődő 6 – 18 éves úszni tudó, a vitorlázás iránt lelkesedő, egészséges gyermekek részére egy felejthetetlen élményekkel tarkított tábor szervezése.

Céljainkat az alábbi tevékenységeken keresztül valósítjuk meg:

• Intenzív, valóban aktív sporttábor lebonyolítása
  • vitorlázás
  • kerékpározás
  • kalandpark látogatás
  • felfújható víziszörny úszóverseny
• A sportág megismertetése, megkedveltetése
  • elméleti és gyakorlati oktatás
  • Topaz 12 csemete oktató katamarán megismerése
  • Topaz 16 felnőtt oktató katamarán megismerése
  • Nacra 15 utánpótlás olimpiai verseny katamarán bemutatása
  • Team Kaáli, Decision 35 verseny katamarán megtekintése
• Önálló vitorlázás megtanítása
• Sportos életmód bemutatása a fizikai és sporttevékenység révén
• A tehetséges, elkötelezett résztvevők által a hazai utánpótlás versenyzők létszámának növelése
• Találékonyság fejlesztése
• Kíváncsiság, érdeklődés felkeltése
• Kommunikációs képességek fejlesztése
• Iskolai eredmények javítása
• Közösségi létre nevelés
• A természet, a Balaton megismertetése

10 dolog, amit a gyereked a vitorlázásból tanulhat

1. Keménység. Sziklaszilárd keménység.

Erre persze azonnal rávághatod, hogy ezt sok más sportág megadja, ám a vitorlázásban ez fokozottan igaz. Itt a természet erőivel küzdünk. Mindegy, hogy valaki újoncként először tapasztalja meg a viharos szelet vagy válogatottként három méteres hullámokkal kell szembenéznie, az ember megtanul küzdeni – nem törődve a körülményekkel. Felborultál? Állítsd vissza a hajód, aztán menj tovább.

2. Magabiztosság

A sportot űzők jelentős része Optimistben kezdte az ismerkedést. Hogy tudd, az Optimist egyszemélyes hajó, ott az ember magára van utalva, és így – fiatal (6-7 éves) kora ellenére – folyamatosan arra kényszerül, hogy döntéseket hozzon. Természetesen nem mindig jót, de az, hogy egyáltalán lehetősége van rá, sokat lendít az önbizalmán.

3. Csapatmunka

Még ha egyszemélyes hajóban ülnek is, a gyerekek az első naptól közösen dolgoznak. Hiszen egyikük sem tudja egyedül megfordítani vitorlását a parton, hogy fölszerelje. Az idő múlásával aztán rájönnek, hogy az együttműködés nem csak felgyorsítja az ügymenetet, de lehetősége teremt az egymástól tanulásra is.

4. Barátság

Talán a legértékesebb kincs. Szélcsendes napokon vagy komoly viharok idején elkerülhetetlenül kapcsolatok szövődnek, nemzetközi versenyeken határokon átívelő módon. Megismernek más kultúrákat, idegen nyelveket beszélnek.

5. Sportszerűség

A szabályok lehetővé teszik, hogy a sportoló korrigálja elkövetett hibáját. Ha senki nem látta, hogy hozzáértél a bójához, akkor is elvégezhető a büntetésvállalás. A vitorlázás önszabályozó sport, vagyis a vitorlázókra bízza, engedelmeskednek-e a szabályoknak, megmaradnak-e a fair versenyzés keretei között. Ezen a ponton már a becsületesség témáját feszegetjük, és a vitorlázók megtanulják ennek fontosságát.

6. Veszíteni tudás

Lévén természetben űzött sport, a versenyek közben bármikor változhatnak a körülmények (és változnak is). Új nap, új lehetőségek, új peremfeltételek. Ezáltal a sorrend is állandó változásban van, bármikor előfordulhat, hogy az ember elsőből utolsó lesz a futam közben. Egyszerűen nem lehet mindig mindent megnyerni, a gyerekek kénytelenek megtanulni elviselni a vereséget, majd tovább lépni – utóbbira azért is nagy szükség van, mert hamarosan indul a következő futam!

7. Türelem

Elkél az edzés és a verseny során is. Sok olyan manőver van a sportban, melynek hibátlan végrehajtása csak hetek kitartó munkájával érhető el, és persze azt az átkozott szélfordulót is ki kell tudni várni, amire az ember felépítette a taktikáját. És ha minden összeállt, akkor sem feltétlenül azonnal jelentkeznek a jó eredmények. Ki kell bekkelni azt is, menni tovább leszegett fejjel.

8. Felelősség

A vitorlázáshoz elég sok felszerelés szükséges: hajó, vitorla, ruházat, kötelek, napszemüveg, széljelző, tisztítószer és ki tudja, még mi minden! Ezekre vigyázni kell, amit gyorsan megtanul az ember fia/lánya. És a felelősség kiterjed a hozott döntésekre, illetve azok következményeire is.

9. Érzelmi kontroll

Amint azt már említettük, a körülmények változhatnak, néha előre nem látható módon. Sok győzelmet kell beseperni és még több vereséget elviselni ahhoz, hogy a fiatalok uralkodni tudjanak az érzelmeiken. De megtanulják. Hiszen abból lesz később eredményes versenyző, akinek az érzelmei nem rontják a teljesítményét.

10. Fegyelem

Természeténél fogva a vitorlázás meglehetősen időigényes sport, mely nem kevés hétvégét is leköt. Értékes időt, amit lehetne barátokkal, iskolai feladatok elvégzésével vagy pihenéssel tölteni. Aki hajlandó erre áldozni, az gyorsan megtanul fontossági sorrendet felállítani elvégzendő feladatai között, illetve arra figyelni, amit épp csinál.

Vitorlás tudattágítás

Iránymutatás Nacra Falka szülőknek

• Vedd tudomásul, hogy ez a gyermeked kalandja – nem az Tied. Ne tekintsd önmagad megvalósításának. Legyél támogató és bátorító sportszülő.
• Az edző az esetek többségében jobban meg tudja ítélni, mennyi edzésidő jusson gyermekednek, mert ő többet lát a gyermekedből. Az edző látja az edzéseken, az értékeléseknél, a versenyeken, míg a szülő korlátozottan kap csak képet gyermekéről, hiszen csak a esetenként látja.
• Az edző tapasztalatban és szakmai tudásban az esetek többségében a szülők felett áll, ezért helytelen számon kérned a tevékenységét, vagy megkérdőjelezned a tehetség felismerését.
• Ne adj utasításokat a versenypálya széléről, vagy a partról. Gyermekednek csak az edző utasításait kell a pályán hallania. Szurkolj neki, de ne adj utasításokat. Az nem a Te dolgod.
• Te a világon mindennél jobban szereted gyermekedet, mindig a legjobbat akarod neki, ami érthető és elfogadható. Ugyanakkor az edzőnek azt kell tennie, ami a csapatnak a legjobb. Sok esetben azonban az, amit Te szeretne és az, ami a csapatnak a legjobb, nem vág egybe.
• Soha ne akard az edzővel megvitatni a gyermeked stratégiát és ne beszélj vele más gyermekről. Ez a két terület tabu.
• Az edzővel való gyakori beszélgetés nem fog a gyermekednek előnyt eredményezni. Egy edző sem mondta még: „Többet kellene trapézolnia Pistikének, mert a mamája úgy gondolja, hogy ez gyorsítana rajtuk.”
• Bátorítsd a gyermeked, hogy közvetlenül az edzővel beszéljen, ha bármilyen kérdése vagy problémája van. Sportszülő létedre Te is részt vehetsz a beszélgetésen, de csak, mint megfigyelő, a beszélgetésnek gyermeked és az edzője között kell lezajlania.
• Ne ássa alá az edző tekintélyét a regattáról hazafele, vagy a vacsoraasztalnál. Az olyan megjegyzések, mint: „Az edződ azt sem tudja, mit csinál” vagy „Nem hiszem el, hogy csak ennyit tudtok” nem vigasztalják gyermekedet (bár minden bizonnyal ez a szándékod), ellenben rossz hozzáállást eredményezhetnek, vagy kifogásként szolgálhatnak, és ezek egyike sem kívánatos.
• Ha gyermeked szerényebben teljesít annál, mint amennyit szeretnél, vagy az egysége elveszít egy szoros regattát, használd fel a tapasztalatot és tanítsd meg gyermekednek, mit kell tennie, hogy a jövőben ez másképp legyen.
• Ne szidd a versenyrendezőket! Ezzel rossz példát mutatsz és sportszülő szempontból nevetségessé teszed magad. A rendezők igyekeznek jól végezni a munkájukat, és az esetek többségében jobb helyzetből látják a regattát és jobban tudják a szabályokat, mint a szülők. Még egy versenyrendező sem mondta, hogy: „Megállítsuk a futamot? Elnézést kérek mindenkitől. Annak a hangos anyukának a motorosban igaza van, a fia hajójával szemben szabálytalankodtak az előbb.”
• Nagyon valószínűtlen, hogy a gyermekedből profi sportoló lesz. Az igazság az, hogy a gyerekek közül csak nagyon kevesen fognak a sportból élni. Hagyd tehát, hogy a gyermeked élvezze a vitorlázást, hiszen az hamarabb véget ér, mint gondolnád. Használd fel a sportot arra, hogy gyermeked olyan tapasztalatokat szerezzen, melyek később, felnőttként hasznosak lesznek számára.
• Ne gyakoroljon nyomást gyermekedre. Biztasd, ösztönözd, hogy jobb akarjon lenni, de ne kényszerítsd plusz edzésre, vagy erősítésre. Ezt neki kell kezdeményeznie, nem Neked. Ha gyermeked akarja, támogasd, de ha azt választja, hogy csak a minimumot teljesíti, azzal olyan leckét kaphat, mely később hasznos lehet (nem kerül csapatba, keveset versenyzik stb.)
• Az egyik legjobb dolog, amit tehetsz, hogy jó kapcsolatot alakítasz ki gyermeked edzőjével.

(forrás: sportorvos.hu / Balogh Judit jegyzetei alapján)