Új hét, új kalandok a Katamarán Suliban. Hiába az esős idő, a lelkesedés és a jó kedv továbbra is velejárója a mindennapjainknak. A reggel kivételesen hosszú ismerkedéssel telt, hiszen a hétfő eleve bonyolultabban kezdődik, és most a reggeli torna sem sürgetett minket. Miután megtudtunk egymásról néhány alapvető gondolatot, Botond idegenvezetői esernyőjével körbe vezette a frissen érkezett nebulókat a Hajógyári Kikötőben. Már ez is izgi program, hiszen akad bőven látnivaló.
Reggelire ma fincsi kakaós csigát kaptunk, ez valahogy mindig elnyeri a csemetéink ízlését. A nasit követően némi csocsó következett, majd elemeztük az időjárás lehetőségeit. Függetlenül attól, hogy egész napra esőt jósoltak, mi rendületlenül haladtunk a kijelölt úton. Tehettük, mert a Katamarán Suli jól felszerelt intézmény, esőkabát és neoprén ruházat is segíti az itt tanulókat. Először csak egy katamaránnal és annak alkatrészeivel ismerkedtünk meg, majd mindet felszereltük. Feltöltöttük limonádéval a kulacsainkat, és tettre készen vártuk a kihajózást.
Az ebéd gulyásleves volt sajtos tejfölös lángossal, hiba nem volt benne. Bár megesett, hogy néhány fiatalnak a tejföl komoly kihívást okozott, de végül jutott belőle a lángosra is. Amint egy kicsit visszahúzódtak az esőfelhők, pályát raktunk, és kivitorláztunk. Elsőre persze még csak óvatosan, trapéz és hátszélvitorla mellőzésével szeltük a hullámokat. Ha már reggeli torna nem is volt, délután sikerült pótolni a kimaradt mozgásmennyiséget. A hajóját minden tanítványunknak fel kellett borítania, majd önerőből vissza is kellett állítani – no meg persze úszkálni is egy kicsit körülötte. Érdekes, hogy már senki nem fázott, és akik letudták a gyakorlatot, a motorosban folytatták a vízzel való ugrálós ismerkedést.
Meglepetés programot is szervezetünk a nyolc lánnyal dúsított csapatunknak. A Magyar Optimist válogatott négy remek fickója tette tiszteletét ma délután a Katamarán Suliban. Arányi Barnabás, Petrányi Botond, Lászlófy Ábel, Lászlófy Levente örömmel mesélt eddigi felkészülésükről, és persze a katamarán próbavitorlázás sem maradhatott ki. Mindenki sikerként élte meg a jelenlétüket, ami igazán jól esett nekünk is.
Uzsonnára jöhetett a banán, és a visszatérő napsütésre való tekintettel a jégkrém is előkerült. Most is, mind minden oktatási nap végén, a tanulóinkkal közösen értékeltük a nap eseményeit, majd egy alvásnyi időre vissza is adtuk őket a szüleiknek.
Szöveg, fotó: Rozsda
