Katamarán Suli 08.10-14. – A negyedik nap

Katamarán Suli > Hírek > Katamarán Suli 08.10-14. – A negyedik nap

A csütörtök reggel is kellemes meleget hozott számunkra. Naná, hogy frissen, lelkesen fiatalosan kezdtük a napot – a Balatonban. A megszokott úszkálást parti labdajátékokkal tettük izgalmasabbá, ami meg is hozta a várt izgalmakat. Lehet, hogy a felnőtteknek kávé helyett úszni és lasztizni kellene reggel?! Ezt majd az idő megválaszolja.

Reggelire sajtos szendvicset kaptunk frissen facsart – még olykor jeges – limcsivel, ami gyorsan fogyott. Az ínyencek kaptak bele sonkát is, majd elvágtattunk felszerelni. Meleg ide vagy oda, a déli szellő – ha szerényen is de – lengedezett, így lehetőséget biztosított a katamarán ismeretek további bővítésére. Míg Sümi vízre tette a hajókat a gyerekekkel, addig Luca a szabadon maradt testfelületetek borította be napkrémmel. Eddig sem spóroltunk a csodaszerekkel, de úgy tűnt, mára kell minden faktor a napsütés ellen. Míg Léna kirakta a mai gyakorlópályát, addig Boti ellenőrizte a limonádés kulacsokat, illetve belocsolta a lelkes kalózainkat. Ennek köszönhetően vízhűtéses katamaránokkal vágtak neki a Balaton hullámainak. Eredetileg pályát mentünk volna, de az incselkedő szél átírta a menetrendet – motoros vadászat lett belőle. Léna és Sümi lopakodott elől, és a mini katamaránoknak kellett befogni őket. Ügyesek voltak, szépen haladtak egy vonalban, mint a kiskacsák.

Ebédre a sláger levest kaptuk, tárkonyos csirkeragu személyében. Ez az a táplálék, mely eddig minden gyermeknek nagy elégedettségére volt, és ki is kanalazták. A második fogás lencsefőzelék volt virslivel, na ennek már nem jutott annyi hely a bendőkben. A gondoskodó Hajógyár Étterem munkatársai délutánra házi meggy limonádét töltöttek a csemete kulacsokba – fincsi meglepi volt. Ám az újdonságok sora itt még nem ért véget. Viharjelzés érkezett, és az ég is elkezdett dörögni, így nem volt mit tenni, biztonságban elcsomagoltuk a kis katamaránokat. Ám sem szél, sem eső nem érkezett, így közösen ledaruztuk a Black Jack katamaránt a vízre. Csemetéink alig hittek a szemüknek, hogy ez velük történik meg, hiszen nem csak vízre szálltunk, de egy kört mentünk is vele mielőtt leparkoltuk a kikötőbe. Megbeszéltük, hogy a hétvégi versenyre bizony nekünk is készülnünk kell.

Az uzsonna idejére a tó ismét nyári égtükörként ragyogott előttünk, elrejtve a maradék szél nyomát is. Ám minket sem abból a feladós fajtóból faragtak. Felszereltünk néhány hajót és a minimális parti szellővel kisuhantunk gyakorolni. A próbálkozás sikerrel járt, ha csak szerény mértékben is, de haladtak a bárkák. Azt gondolom, ez (is) egy hatalmas előnye a Katamarán Sulinak, pici szélben is lehet oktatni, hiszen mennek a hajók. Ha pedig felfrissül a szél – na, akkor van ám igazi kaland. De erre úgy tűnik, még várnunk kell egy kicsit, egyelőre a kánikula az út. A nap végén müzliszeletek társaságában értékeltük a napot.

Szöveg, fotó: Rozsda

 

2015-08-13
vissza