Ez egy nagyon-nagyon eseménydús nap volt, de hogy mennyire is, az csak az esti értékelés során esett le nekünk. Kezdődött egy játékos reggeli tornával, melynek igazán nagy sikere volt – még az energia minimumra törekvő kispasik körében is. Ezt követően pazar kakaós csigákkal tetéztük az amúgy is emelkedett hangulatot, hiszen ma ezt kaptuk uzsira.
A kikötőben összevont cirkáló bajnokság zajlik a táborunkkal egy időben, így abban a szerencsében is részesültünk, hogy házhoz jöttek a történelmi vitorlások – volt min ámulni. Alaposan megcsemegéztük őket, majd ha már így alakult, folytattuk a Vitorlás Múzeumban a Vitorlás étterem tetőterében. Természetesen nem csak nézelődtünk, hanem csomókat is tanultunk, sőt, kis kalózaink le is vizsgáztak belőlük. A visszaúton már verseny közben néztük meg a kecses cirkálókat és persze volt, akinek drukkoltunk is jó hangosan. És ha már a Black Jack SL-33 katamarán is a vízen várakozott, hát azt is megszálltuk.
Ebédre paradicsomlevest kaptunk melyet rakott krumpli kísért, ez is besorolható a jól sikerült ebédek közé. Délutánra ragyogó napsütésben és friss északi szélben vágtattunk ki a pályára. Egészséges önbizalmunknak köszönhetően három pályafutamot futottunk. Az olykor 15 csomó feletti frissülések még kemény próba elé állították a kicsiket, és a nem kellő súlyú egységek bizony volt, hogy elestek a száguldás közepette. Ennek ellenére a versenyt teljesítettük, és persze a parton értékeltük is, miközben az uzsi körtéket majszoltuk. Kiderült, hogy mik a további finomítandó teendők annak érdekében, hogy még ügyesebben uraljuk a csemete katamaránt. Holnapra is nagyon készülünk, amennyiben ilyen jól haladunk a tanulással, és persze az időjárás is engedi – kipróbáljuk a harmadik, bőszeles vitorláinkat is.
Szöveg, fotó: Rozsda
