Hétfő – Amikor igazán kellemes hőmérsékleti viszonyok közepette vágtunk bele az eheti Katamarán Sulis kalandokba.
Ugye már nem is kell említenem, hogy ha hétfő van, akkor új Katamarán Suli kezdődik nálunk. Legnagyobb szerencsénkre a hétvégi vihar elseperte a fejünk felől a nyári forróságot és igen kellemes időjárási körülmények között fogadhattuk nebulóinkat. A reggeli torna helyét a beiratkozás és az adminisztráció foglalta el, ám az ismerkedést követően nem maradhatott el az úszáspróba sem. Ez bizony minden tanulónknak kötelező annak érdekében, hogy mind ők, mind mi magunk nyugodtak lehessünk a vízbiztonságot illetően.
A próba sikerrel zárult, ahogy az ismerekedés is egymással és a kikötővel, így mehettünk tízóraizni. Mára csemete csemege volt, fonott kalácsot kaptunk vajjal és a kakaóval, – a lekvár most elbújt előlünk. Miután csillapítottunk az éhségünket áttekintettük a héten rendelkezésünkre álló kis katamaránok felépítését. Először a tábla mellett elméletben, majd a Katamarán Suli előtti füvön a gyakorlatban is végig vettük az egyes szerkezeti elemeket és azok feladatait. A héten aránylag homogén a korosztály és a tudásszint is, azonban a külföldi nebulóink érdekében az angol nyelv is szerepet kap a képzésben.
A hajó felépítését mi más követhette a tananyagban, mint a szélrózsa, a vitorlázási irányok és a bennük rejlő kihívások. Jól kibeszéltük az oktató teremben, majd minden mini katamaránt felszereltünk. Jöhetett az ebéd, mely ma zellerkrém levesből és bolognai spagettiből állt, igazán egészséges és ízletes menü volt. Szieszta helyett fedett téri árnyékos csocsó és pingpong szerepelt a folytatásban egészen a vízre szállásig. Átbeszéltük a kihajózási sorrendet, a feltételek és a tettek mezejére léptünk. Mentőmellény, bukósisak, VHF rádió, lycra mellény, napkrém és vízzel teli kulacs gondoskodik a Katamarán Suliban a növendékek biztonságáról, ezeket magunkhoz is vettük.
A stabilan fújó, oktatásra éppen kiváló erősségű keleti szélben gyorsan frissültek a katamarán ismeretek a serdülő kobakokban. Félszeles pályán gyakoroltuk a fordulás perdülés rejtelmeit, az első naphoz képest sikerrel. Hiába na, érdemes volt előtte a táblánál átbeszélni, majd a füvön gyakorolni egy kicsit. Van egy ikerpárunk is, akik a hazánkban méltán világhírű RSM néven repülő GC-32-es katamarán legénységét tudhatják a felmenőik között. Nos, az alma nem esik messze a fájától, naná, hogy ők voltak egyetlen egység, akik a laza 10 csomós szélben megborították a kis katamaránt. Közönségnek is kell a játék – értjük mi ezt. Szerencsére Zacsi oktató ma is szuperhős formában volt, és segített a könnyű legényeknek a kimenekülésben és a visszaállításban.
A félszeles kalandok után olykor kellően átnedvesedve a part felé vettük az irányt. Kikötöttünk, leszereltünk és elfogyasztottuk az uzsonnára bekészített gyümölcstálat. Eredetileg almás pitére készültünk, de ez is jól esett a kifárasztott kalózainknak. Ahogy az már felénk lenni szokott értékeltük a nap eseményeit. Átbeszéltük mi volt, ami igazán jól sikerült és mi az, amin ha lehet, változtassunk. A tanulságokat levonva, vigyorogva engedtük haza a csemetéinket.
Fotó: Zacsi, Balu, Rozsda
Szöveg: Rozsda
