Kedd – viharos szél, bátorságpróba és Vitorlás Múzeum töltötte be a mai napunkat a Katamarán Suliban.
Éjjel komoly vihar vonult el felettünk, mely érdemi nyomokat hagyott a mai időjáráson is. Reggel kósza lila felhők és laza 20-25 csomós szél fogadott minket a kikötőben. Nem volt mit tenni, a mai reggeli úszást elcseréltük más izgalmas programokra.
Első lépésként kielemeztük az előző nap eseményeit, majd átmozgattuk „öreg” csontjainkat játékos labdajátékkal vegyítve. Ezt követően fértünk hozzá a reggelire felszolgált virslihez, melyet igényünk szerint mustárral vagy egyéb szószokkal díszíthettünk.
Tele pocakkal mértük meg közösen a motorosból a szelet, és mivel még durvának éreztük, más szakmai program után néztünk. A „Vitorlázeum”, a Balatonfüred központjában található interaktív vitorlás múzeum meglátogatása gyakran szerves része a táborainknak. Most sem tettünk másként, motorosba pattantunk és benéztünk az izgalmas épületbe. Van előnye, ha egy Katamarán Suli a Black Jack támogatásnak köszönhetően komoly motorossal bír. A rendelkezésünkre álló 150 lóerő révén igazán szórakoztató utunk volt a komoly hullámok ellenére is. Útközben megtekintettünk pár helyi nevezetességet, a Kisfaludi motorost, az úszó VB helyszínét, a Pauger 50 kétárbocos Kékszalag rekorder katamaránt és a Sámson óceáni evezőst is.
Az idén 150 éves Balatonfüred Yacht Club fogadta a motorosunkat, míg mi a múzeumban okosodtunk, – köszönet érte. A Vitorlázeumban kipróbáltuk a vihar szimulátort, megismerkedtünk a balatoni hajótípusokkal és neves történelmi személyekkel. Nem mellesleg megtanultunk pár alapcsomót és a teraszon jót is játszottunk. A szellemi túra végeztével jutalom fagyi várt ránk. Eltüntettük mind.
Visszatérve a BYC bázisára motorosba pattantunk és visszasiettünk tüsténkedni a Hajógyári Kikötőbe. A kis katamaránok zömét felszereltük és a szél csendesedésében bízva ebédelni mentünk. A mai menü őszibarackos krémleves volt, melyet krumplifőzelék követett vagdalttal. Lássuk be, az előbbinek volt nagyobb sikere, így az is érthető, ha a legkisebb tündérünk inkább egy sajtos szendvicset majszolt be. Szokás szerint pingpong és csocsó révén serkentettük az emésztésünket, majd beöltöztünk.
Hála a Katamarán Suli gondoskodó szellemiségének, akadt minden, amit a hűvös időjárás a csemetéinkre megkövetelt. Felvettük a neoprén ruhákat, a széldzsekiket, és a mentőmellény gondoskodó ölelésében bukósisak alá bújva merészkedtünk ki a vízre. Természetesen a napkrém éppen úgy felkerült a tanulók bőrére, mint a vízzel teli kulacsok a katamarán fedélzetére.
Eleinte óvatosan hajóztunk, kissé reffelt nagyvitorlával, hogy az olykor 20 csomós szél ne okozzon túl nagy meglepetések a srácainknak. Az első váltott köröket sikerrel teljesítettük, így jöhetett a vízre többi hajó is. Felénk is evés közben jön meg az étvágy, így azokat már teljes vitorlázattal vittük ki a vízre.
Hmm – meg is lett az eredménye, szinte mindet beborítottuk, olykor igen látványosan. A lányaink sikoltással vegyes kacaja Zamárdiban is felverte a sirályokat a parti kövekről. Fiaink úszóversennyel vegyített borulása pedig méltó megemlékezése volt a füredi úszó VB versenyszámainak. De ami kiemelendő, erős szél ide vagy oda, mindenki becsülettel helyt állt ma a vízen, le a kalappal a csapat előtt.
Uzsonnáról késtünk egy keveset, hiszen az északi szélben a kikötő megközelítése nem egy sima feladat, be is kellett néha segíteni. Ám a finom falatok megvártak, délutánra almás pite volt a ráadás energiaforrásunk. Megérdemeltük, és befaltuk.
A nassolást követően értékeltük a nap eseményeit majd nyugovóra tértünk. Ránk is fért, ez egy izgalmakkal teli erős szeles aktív nap volt.
Szöveg és Foto: Rozsda