Katamarán Suli Július 24-28 első nap

Hétfő – új nebulók, új tábor, viharvadászat és borulás, ismerkedés és vágtatás. Ez mind az első napon – izgalmas hétnek nézünk elébe.

Vészjósló fellegek társasában kezdtük meg az eheti Katamarán Suli kalandjait. Reggel átvettük a szülőktől a heti csemetéinket, majd még a zuhi előtt megismerkedtünk egymással és a Hajógyári Kikötővel. Már ez a program is jó hangulatban telt, amit csak fokozott a remek helyben sütött kakaós csigák halmaza. Nem mondom, ez is jól esett.

Pici csocsó és pingpong után megismerkedtünk a kis katamaránjaink felszerelésével, először elméletben, majd persze a gyakorlatban is. Amint elkészültünk, az úszástudást is ellenőriztük a kihajózás előtt, amúgy Katamarán Sulis módra. Kitettünk egy jelet a Balatonba. Az addig először eljutók jutalom motoros ugrálásban részesültek, akik pedig még a partra is visszajutottak, felfújható állat hegyeket nyúzhattak. Ez utóbbiban a lányok jeleskedtek, őket valahogy nem dobta le a méltán népszerű cápánk sem.

Némi elméleti ismeretek, időjárás áttekintést még belefért az ebéd előtti időnkbe, majd táplálkoztunk egy keveset. Mára zöldborsó krémlevest kaptunk, melyet tarhonyás hús kísért, limonádéval. Befaltuk.

Nos, ha ettünk, az úszástudás is rendben, a kis katamaránok is tettre készen, akár ki is hajózhatunk. Srácainkat bekentük naptejjel, megkapták a mentőmellényt, a bukósisakokat és a lycra mellényt, majd a VHF rádiók felszerelését követően kivitorláztunk. Az idő nem volt túl barátságos, nagyon úgy tűnt, hogy a változékony időjárási viszonyok között jól kell gazdálkodnunk az időnkkel.

Bemelegítésnek félszeleztünk, melyet hol fordulóval, hol perdüléssel gazdagítottunk. A katamarán sajátosságaiból fakadóan az előbbi ment nehezebben, de ne legyünk telhetetlenek, ez még csak az első nap. A vízi rendőröket ugyan megleptük, mint az egyetlen kint hajózó vitorlás iskola, de ők is megemelték a kalapjukat és jó szelet kívántak.

Nem is mi lennénk, ha nem maradtunk volna kint a vízen a délutáni vihar megérkezésének pillanatáig. Résen voltunk, előzetesen persze elvégeztük a kötelező borulási gyakorlatsort. Minden tanulónk remekül szerepelt, még a legkisebbek is bátran rántották magukra, majd állították vissza a bárkáikat. A már nagyon lila ég alatt ütemezetten szereltünk le, ami igazán jó ötletnek bizonyult, mindenki nagy élvezetére.

Uzsonnára rizsfelfújt volt, aminek az előzetes várakozásoknak megfelelően hatalmas sikere volt – ezúton is köszönjük.  Közben a legkisebb tündéri tanítványunk nyúzása révén megtudtam, hogy igazán rugalmas a pofazacskóm, ami hozzásegíthet engem a „bari” szerephez. Ez a felismerés bearanyozta a délutánunkat, még ha azóta nem is érzem a vigyorgó izmaimat.

Mielőtt haza engedtük a srácokat értékeltünk, amíg kint ismét szakadt az eső. Áttekintettük kinek mi volt a legkellemesebb pillanata a hétfő napon, illetve megbeszéltük azt is, mik azok, amiken változtatni szeretnénk közösen. Mire végeztünk, a szülők is megérkeztek és az eső is elállt. Így alakult az első napunk eseményekben gazdagon.

Szöveg és Foto: Rozsda