Katamarán Suli tábor 2019. augusztus 19-23. ötödik nap

Katamarán Suli > Hírek > Katamarán Suli tábor 2019. augusztus 19-23. ötödik nap

Péntek – ajándék nap és örömvitorlázás.

Fantasztikus hét ért véget a mai nappal. Sokan voltak, kicsik, állandóan kérdeztek, de mégis tüneményes kis társaság jött össze a Katamarán Suli utolsó turnusára.

Reggel szerepcserével kezdtünk, ma Gabót nélkülöznünk kellett, mert esküvőre ment. Lányok ne sírjatok, nem házasodik meg, csak megjelenik – ilyen is van! Így reggel Lovi lépett be helyére, aki nem volt ismeretlen a csemetéknek. A hatszoros Kékszalag győztes vitorlázó elég hiteles személy ahhoz, hogy a tanítványaink azonnal befogadják. Történt ez annak ellenére is, hogy Lovi sokkal keményebb tornát tartott, mint korábban Anna és Heli. A lényeg, hogy a nebulóink testileg és mentálisan is megérkeztek, lehetett szerelni. A mai napon már hibázásnak helye nem volt, minden mini katamaránt, hibátlanul, és persze önállóan kellett felszerelni.

Így is lett, majd megdumával dúsított tízórai következett. A tudósok is értetlenül állnak a jelenség előtt, de már hazánkban is közismert tény, hogy a tizenévesek korlátlan banán mennyiséget képesek felfalni. Kifejezetten igaz ez, a természet közeli táborokban, mint például a Katamarán Suli. Ezek után megtöltött pocakkal, kulacsokkal, és persze a napkrémmel dúsított biztonsági felszerelésekben vízre szálltunk. Iparkodtunk, mert remeke keleti szél várt minket, amit kér lett volna kihagyni.

Az első kötelező félszeles bemelegítést követően hosszú cirkáló túrára indultunk. Elöl Rozsda segítette az ideális szög tartásában, hátul pedig Lovi zárta a sort. Ha valaki nagyon nekilódult, az gyakorlás jelleggel beállt a sor végére, és így szépen libasorba haladtunk Siófok felé. Hogy ne legyen nagyon monoton az utazás, közben a vízből mentés is gyakoroltuk. Ezt Lovi focistákat megszégyenítő mozdulatai tették változatossá, ugyanis a mai áldozatokat – a kis színes lasztikat – szép határozott mozdulattal lőtte be a katamaránok közé. Megesett, hogy nem mindenkinek sikerül elsőre a mentés, de a motoroshoz szállítással már senkinek nem volt gondja. Jöhetett a borulással fűszerezett egészségügyi hűtő fürdő, majd a kihajózás a kikötőbe.

Az ebédet kár lett volna lekésni, mert a fincsi gulyást még vonzóbb szilvás gombóc követte – ez utóbbit egyszerűen beszippantották a tanítványaink, akadt, aki tíz gombócig meg sem állt. Naná, hogy rápihentünk az árnyékban a nagy lakomára. Persze a túlmozgásos kisfickók nem bírták sokáig és pingpongütőt ragadtak, míg a szelídebb hölgyek csomóztak és babzsákon birkóztak. Majd elérkezett a szülői bemutató és a vízre szállás ideje.

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy két apuka is motorossal érkezett, így összesen négy úszó alkalmatosság is a szülők rendelkezésére állt. A lóerő kapacitásokat nem kellett nagyon megerőltetni, mert a délelőtti keleti szél felszívódott, evezőkkel jutottunk ki a pályára. A kis katamaránosok gyorsan feltalálták magukat ma is, rögtönzött borulás- visszaállítás bemutatóval szórakoztatták a megjelent nagyérdemű közönséget. Ám egy kis idő múlva ezt is megunták, és összekötöttek. Az összes kis katamarán egy nagy bázist képzett Alsóörs előtt, és ezen szaladgáltak, ugráltak, barátkoztak a fiatalok. Jó volt látni, hogy remek közösség kovácsolódott össze a héten, bár csendesek igazán nem voltunk.

A nyugati szél – ha szelíden is de – megérkezett, ezt úgy tudatosult bennünk, hogy a mini katamaránok alkotta sziget rásodródott az Alsóörs Marina előtti kőrakás veszélyes közelébe. Nem volt mit tenni, feloszlattuk a bandát és vitorláztunk egy keveset.

A kikötőbe újfent evezővel érkeztünk, ahol már a szeretteink környezetében szereltük le a katamaránokat. Az elpakolás után uzsonna következett, majd szépen felöltöztünk a heti díjkiosztóra. Mindenki felöltötte a Katamarán Suli hivatalos pólóját, és átvette a heti teljesítményéért járó elismeréseket. A Magyar Vitorlás Szövetség által minősített oktatási intézményként a tudásszintnek megfelelő minősítéseket is átadtunk, no meg persze a külön díjat.

A Katamarán Suli oktatói az adott héten, az „önmagához képest legtöbb fejlődést mutató” tanítványnak egy összecsukható napszemüveggel kombinált Spinnaker órát szavaznak meg, persze kék színben. Most sem történt ez másként, és Zsófi, a nyertes gyönyörű mosolyával büszkén öltötte magára friss szerzeményeit.

Nos, egy újabb hét ért véget, ami nagyon emlékezetesre sikerült. Köszönet az oktató csapatnak, Katinak, Gabónak és Lovinak, hogy apait-anyait bele adva szereztek felejthetetlen pillanatokat a tanítványainknak. Elismerés illeti a nebulókat, akik igen szélsőséges időjárási viszonyok között is helyt álltak. És persze csak hálával gondolhatunk a szülőkre, akik legféltettebb kincseiket, a gyermeküket bízták ránk.

Elismerés illeti az alsóörsi Vízügyi Kikötő minden munkatársát, aki támogattak, segítettek és elviseltek minket és az olykor igen zajos csipet csapatunkkal.

Szöveg: Rozsda

Fotó: Kati, Lovi, Rozsda

2019-08-23
vissza