Végre a szél napja!
Ahogy tegnap elterveztük, úgyis lett – mára megérkezett a szél. A hőség ugyan nem csillapodott, de a tudat, hogy ma tudunk vitorlázni, mégis csak enyhítette egy kicsit ezt “kínt”.
A reggeli torna és gyors öltözés után vízre is szálltunk.
Ugyan még nyugatias szellő lengedezett, de a meteorológiai oldalakon reggel óta látszott a közeledő északi szél. Megkezdtük a feladatainkat, miközben egyre-egyre szelídült a nyugati szél, és nagyokat lengett. Ez már egy jó jel volt. A szemfülesebbek már figyelték a magas fákat, és a parti zászlót is. Éééés végre….átfordult és megérkezett a várva várt északi szél.
Ahogy az lenni szokott az eleje picit erősebb is volt. A héten a szélcsendes időhöz szokott kezeknek hirtelen kellett átállniuk a gyors hajózásra. Persze volt olyan, hogy a hirtelen jött nyomásokat nem sikerült lereagálni….itt jöhetett jól, a korábban begyakorolt hajóállítás tudománya.
A mai menüben a tojásleves nem nyert, ellenben a sültkrumplis búbos csirke elfogyott. Ebédszünetben a Team Kaáli csapata verseny katamaránjának ledaruzása színesítette a programot. Aki még nem látott hasonlót, annak nagy élmény egy ilyen hajó testközelsége.
Miután kettőre vártuk a szülőket így nagy lazsálásra nem jutott idő, újra hamar kihajóztunk és megmutattuk a tudásunkat a már igencsak frissen fújó szélben. Mindenki nagyon szépen vitorlázott, suhantak a mini katamaránok rendesen. Végre haladtunk, mosolyogtunk és nem szenvedtük a kánikulát. Partra érkezés után szépen elpakoltuk a hajókat, és összegyűltünk egy kis “díjkiosztóra”. Felöltöttük a Katamarán Sulis ajcsi pólót és a szülőkkel közösen beültünk a hangárba.
Mindenki megkapta a tudásának megfelelő oklevelet és MVSZ füzetkét, illetve jó szokásunk szerint kiosztásra került a Lego katamarán, amit most Samu vihetett haza.
Sajnos nem sok lehetőségünk volt vitorlázni a héten, de igyekeztünk megragadni minden lehetőséget. Reméljük ettől függetlenül mindenki jól érezte magát.
Folytatás a Kékszalag után!
kép és szöveg: Lovi
