Csütörtök – egy gyenge hidegfront kihívásai
Ez az utolsó előtti napunk. Tanítványaik már szinte maguktól felszerelnek és vízre is szállnak. De ez is volt a célunk.
A reggeli pontos a találkozás rendben volt, hiába na, a nevelő hatású erősítő gyakorlatok segítenek az idő érzékelésében. Ezt követően jöhetett a bemelegítő tornasor a fűben, melyet ma Dóra vezényelt le. Viszont a hűvös időre való tekintettel elmaradt az úszás és egyből a hajókhoz haladtunk felszerelni.
Megismerkedtünk elméletben a viharjelzéssel, a motoros mellé állással, a vízből mentéssel és az alapvető útjog szabályokkal is. A felszerelés – csütörtöki nap lévén – már elég jól és önállóan ment. A szél délelőtt meglehetősen erős volt ezért a kicsik a parton maradtak, és váltott műszakban tanultunk. Az uzsonnázás és a beöltözést követően pedig már vízre is szálltunk.
A folyadék bevitel sem maradhatott el – az oktató teremben, a mini katamaránon és a kikötőben is folyamatos itatás zajlik. A vízen a szokásos kalandok folytatódtak, persze ismét váltott legénységgel. Igyekeztünk minden kérést teljesíteni. Többen borultak is, de ezúttal nem szándékosan, hanem spontán a szél segítségével. Majd még épp időben kikötöttünk, így jöhetett a jól megérdemelt ebéd.
Az ebéd ma tárkonyos csirke raguleves volt, amit Bolognai spagetti követett. Eltűnt mind.
A csendes pihenőt tollas labdával, pingponggal, focival, kézilabdával és kártyázással töltöttük el. Közösen gyakoroltuk a négy alapcsomót, ami nélkül nincs Katamarán Suli.
Délutánra felmelegedett az idő és némileg csendesedett a szél is. A délelőttihez hasonlóan kevesebb hajóval vitorláztunk, de már a kisebbek is kiszabadultak a vízre – és hát ma sem unatkoztunk. A félszelezést cirkálás és hátszelezés követte. A délutánra borulás már nem jutott szerencsére.
A visszacsatolás után érzékeny búcsút vettünk egymástól. Pénteken a tábor utolsó napja következik, melynek délutánján megmutatjuk a szeretteinknek, mit is tanultunk a héten.
Fotó: Nagy Erik
