2016. augusztus 1-5. Harmadik nap

Katamarán Suli > Hírek > 2016. augusztus 1-5. Harmadik nap

Na, ilyen mozgalmas napunk rég volt, és ezt tényleg így is gondolom. Reggel egyből meglepetéssel kezdtük. Áttekintettük az elmúlt időszak szakmai videóit a frissen felszerelt kivetítő rendszeren keresztül, majd persze tornáztunk.

Az úszást a friss északi szél és a hűs időre való tekintettel elnapoltuk, ám mással pótoltuk. Egyik kedvenc testvérpárunk édesanyja előző életében személyi edző volt, és az emlékek nem múltak el. Elhozta nekünk a csemetéit, majd azzal a lendülettel tartott nekünk egy igazán alapos, minden porcikát átmozgató testedzést – huuuh, nem semmi adag volt.

Naná, hogy mindenki lihegve szaladt a reggeliért, melyet ma pudingos csiga képviselt. Az északi szél erőssége továbbra is kitartott, így nem volt mi tenni, két motorosba cuccoltuk a srácokat és irány Tihany, kalandpark. Magasság és elszántság szerint három csoportra osztódtunk, és így vetettük bele magunkat az erdei rengetegbe. Naná, hogy megint akadtak újabb kihívások. Voltak olyan nebulóink, akik vakmerően papucsban érkeztek az erdei akadály pályára, így a „szürke racsi mindent megold” vitorlázó elv alapján Katamarán Suli stílusban faragtunk nekik fára mászó lábbelit. A siker nem maradt el, sőt jutott a „ragasztott kézzel együnk fagyit” módszertani bemutatóra is alapanyagunk.

Ja, ezt is meg kell említenem.  A gyermeki ötletesség nem ismer határok, ha valamit nem szeretnének megcsinálni. Kiderült, hogy van bujkáló fejfájás, szelektív tériszony, nagylábujj horzsolás és persze olykor visszatérő pocakfájás is a „nem akarom” választékban. Ember legyen a talpán, aki kideríti, melyiknek mekkora az alapja – de igyekeztünk.

Időben visszaértünk a Hajógyári Kikötőbe, és az őszibarack krémet követően sült csirkecomb hegyeket faltunk fel rizibizivel. A kalandpark és a reggeli torna már láttatta a hatását, és vízre még csak ezt követően mentünk.

Na de akkor a teljes arzenált felszereltük. Mára a 16-lábas és a 18-lábes bárka is bevetésre került, öröm volt látni, hogy suhannak az ifjoncok a még friss nyugati szélben. Igazán büszke voltam rájuk, főleg, hogy a mai napot egy borulással megúsztuk.

Este, ahogy az már lenni szokott, értékelés kopasz barack és fagyi társaságában adtuk vissza csemetéinket a szülőknek.

Kép és szöveg: Rozsda

2016-08-03
vissza