2016. augusztus 8-12. Ötödik nap

Katamarán Suli > Hírek > 2016. augusztus 8-12. Ötödik nap

„A Katamarán Sulival az a baj, hogy még igazából el sem kezdődött, máris véget ért – és nekem ez nagyon fog hiányozni,”- mondta ma az egyik tanítványuk az utolsó nap estéjén. Bevallom nekünk is.

Egy újabb Katamarán Suli tábor ért véget, és mint ilyenkor általában, az ember némi összegzésre folyamodik. A reggelünk a megszokottakhoz képest változással indul. Falánk tanítványaink fél órával előre hozták a reggeli időpontját. Mi azzal a feltétellel mentünk bele, ha reggel mindenki lezárja a csomó és a hajó felszerelési vizsgát. A vizsgák rendben lementek, és mi korábban tüntettük el a mai túros-meggyes csigát. Majd persze korábban is szereltünk fel, és ennek köszönhetően több időt is tölthettünk délelőtt a vízen.

Nebulóinknak egy utolsó próbatételen is át kellett esniük annak érdekében, hogy a délutáni szülői bemutatóra nyugodt lelkiismerettel engedhessük őket. Ez pedig nem volt más, mint a vízből mentési gyakorlat. A Hajógyári Öbölben „bajba jutott” lasztikat és mentőmellényeket kellett „kimenteniük” a rátermett katamarános srácoknak, majd annak rendje és módja szerint a mentést követően a motorosba szállítani. Bevallom volt néhány vicces pillanata a jelenetnek, de az eredményre mindenki büszke lehetett.

Ebédre időben érkeztünk, és a jutalom sem maradt el. Balaton szerte méltán ismert lencselevest követően a Katamarán Suli népszerűségi listák éllovas fogása érkezett, a rántott karaj, petrezselymes burgonyával. Ismét faltak a srácaink, úgy látszik a husi népszerűsége tábor és korosztály független. Csak halkan jegyzem meg, itt látott napvilágot az az információ is, miszerint a tábor harmadik foga is bejelentkezett a Fogtündérhez. Na, erre mit is mondjak – ez egy ilyen hét.

Rapid sziesztát követően ünneplőbe öltözött lélekkel hajóztunk ki az időben érkezett szülők sokasága között. Oktatóként is remek érzés, hogy az anyukák, apukák megtisztelik a nyílt délutánunkat és időd szánnak a bemutatóra. A siker nem maradt el, tanítványaink ügyesen fordultak, perdültek, míg a szeretteik négy motoros fordulóval gyönyörködtek bennük. Csattogtak a fényképezők és a szeretettel teli poénok, míg le nem telt a látogatási időkeretünk.

Fegyelmezett módon kihajóztunk és leszereltünk, míg a családtagok a Hajógyári Kikötő éttermi választékával foglalatoskodtak. És persze elérkezett a várva várt pillanat. Felöltöttük Katamarán Sulis csapatpólónkat, és a hét eseményeit méltatva díjkiosztót tartottunk. Nagyon örömteli és megható része ez a táborunknak, igazán szeretem. Még akkor is, ha pénteken a dinnyével kombinált jégkrém az uzsonna, és ugye ez a duó örömmel veti magát rá az új fehér póló szabad felületeire.

Nyélcsorgatás ide, pacák oda, a srácok örültek, a szülők mosolyogtak, mi pedig örömmel nyugtáztuk, hogy ismét nem dolgoztunk feleslegesen. Szeretném megköszönni Hegedűs Lénának és Sümegi Péternek, hogy elkötelezett társam voltak a héten. Külön elismerést érdemelnek a Hajógyár Kikötő munkatársai, rendezett környezet, nyírt pázsit várt ránk egész héten. És ugye ne feledjük a konyha személyzetét sem, hiszen most glutén és laktóz érzékeny tanulókat kellett etetniük.

Remek hét volt, olimpiai izgalmakkal és szeszélyes időjárással fűszerezve. Köszönöm a szülőknek, hagy bíztak bennük, gyermekeiknek pedig a türelmet és a sok vidámságot.

Kép: Sümi és Rozsda

Szöveg: Rozsda

2016-08-12
vissza