Péntek – amikor Boti és Luca két korábbi oktatónk megházasodott, mi pedig levizsgáztunk, majd megmutattuk a szeretteinknek mit is tanultunk a héten.
Elérkezett az eheti Katamarán Suli utolsó napja is. Ez mindig kicsit szomorkásabban indul, hiszen tudjuk, a mai nappal véget ér egy remek kaland. Na de ha ilyen pazar hangulatban zajlik, mint ma, akkor ez legyen a legnagyobb bajunk az életben. Reggel, ahogy azt tettük minden nap, kielemeztük az előző napi eseményeket a jó hangulatú fényképek segítségével. Majd átsuhantunk a homokos strandra átmozgatni a fiatal porcikákat. Közkívánatra „homok futó-úszó” váltót tartottunk, ami roppant izgalmasra sikerült. Annyira kiegyenlített volt a két kis csapatunk úszástudása, hogy csak az utolsó váltó embernél derült ki, melyik csapatot hirdethetjük ki győztesnek.
Átöltöztünk, majd megszálltuk az éttermet, ma bundás kenyérrel vártak minket tejföllel, sajttal, és persze a hozzá illő teával. A siker nem maradt el, befaltunk mindent. Az emésztéshez nálunk csocsó is jár, no meg pingpong, egyeseknek pedig társasjáték jutott. A pici pihi után felszereltük a mini katamaránokat, majd a maradék elméleti ismeretekből vizsgáztunk. A héten remek szél volt, a nebulóink is jól haladtak, így péntekre csak az időjárás ismeretek maradtak vissza. Még ebéd előtt végeztünk az utolsó próbatétellel, így belefért az időnkbe egy búcsú pancsi a homokos strandon. Ebédre tárkonyos csirkeragú levest kaptunk, melyet túros tészta követett, az édesszájúak kedvéért porcukorral és tejföllel.
A csendes pihenő idejét az előző napi „Strand Regatta” díjkiosztó ünnepségével tettük szórakoztatóvá, majd legkisebbek nagy örömére Katamarán Suli állatsimogató percek következtet. Egy kedves kikötő ismerősünk legújabb családtagja tévedt be hozzánk, szerezve ezzel igen vidám pillanatokat az amúgy sem unalmas életünkbe. Az élményeket még lehetett fokozni, hiszen Luca és Boti, két korábbi Katamarán Suli oktatónk épp mára tűzte ki esküvője napját. Hol máshol mondhatná ki a boldogító igen egy ilyen aktív katamarános páros, mint egy igazi verseny katamarán fedélzetén. Naná, hogy mielőtt kihajóztak, mi is jól megöleltük őket kívánva sok-sok boldogságot nekik.
Ha péntek délután, akkor szülői bemutató – tarja a mondás a Katamarán Suliban. Ma sem történt ez másként, a gyenge szél ellenére kihajóztunk a homokos strandra. Nagyon megszerettük ezt a partszakasz, hiszen a kis katamaránok nem csak remekül haladnak a pici szélben is, de könnyedén csúsznak ki a homokos partra. Innen indítottunk egy baráti, bemutató jellegű „strand regattát”, melyet szülőkkel kombinált családi vitorlázással zártunk.
Kissé késve értünk a partra, így a mai csemete kedvenc uzsonna, a banán split, olvadó vanília fagyival fogadott minket az étteremben. Úgy tűnik, ez cseppet sem zavarta a falánk nebulókat, mindent eltüntettek. A falatozás után felöltöttük a Katamarán Suli csini kék ünnepi díjkiosztós pólóját, majd a szülők társaságában lezártuk a hetet. Minden nebulónknak átadtuk a kis ajándékait, majd elkészült a méltán népszerű ugró fotó.
Szeretnék köszönetet mondani a csemetéknek, komolyabb gond és sérülés nélkül, igazán ügyesen vették a balatoni akadályokat. Hálát kell mondanom a szüleiknek, akik ránk bízták legféltettebb kincseiket, – remélem élményekkel gazdagabban adtuk vissza őket. Ez a hét nem lett volna ilyen szórakoztatóan gondoskodó, ha nincs velünk Kati, Eszter, Balu, Lovi és Zacsi, köszönöm nekik a támogatásukat. Végül, de nem utolsó sorban mondanék köszönetet a Hajógyári Kikötő személyzetének. Az ő vendégszeretetük nélkül mi sem lehetnénk ilyen sikeres iskola.
Szöveg és fotó: Rozsda
