Katamarán Suli Július 17-21 első nap

Új hét, újabb kihívások, remek nebulók a Katamarán Suliban.

Szerencsés helyzetben vagyunk, erre a hétre is igazán rátermett srácok érkeztek hozzánk a Katamarán Suliba. Arról nem is beszélve, hogy ismét sikerült nemzetközi környezetet teremtenünk, hiszen nem csak hazánkból jöttek el, hanem Európából és azon túlról is.

Ahogy az már felénk lenni szokott, a reggeli adminisztratív teendőket követően megismerkedtünk egymással, majd áttekintettük az úszástudás képességeket. Panaszra nincs okunk, mindenki legalább 30 métert sikerrel teljesített mentőmellényben, és persze nélküle is a kissé hűs Balatonban. Megtudtuk táborunk legfiatalabb tanulójától, hogy nem mindenki hosszában méri a medence távolságát, valakinek a „leér-e a lábam” a meghatározó paraméter.

Ezt követően tízóraizni mentünk, ahol csokis croissant szolgáltak fel csemetéinknek tejjel. Nem maradhatott el a pingpong és a csocsó asztal tesztje sem, itt fény derült a női praktikákra is. Ebben a táborban nincs mese, a hölgyek viszik a prímet a szárazföldi sportokban.  Majd meglátjuk, a vízen miként teljesítenek a hét második felében.  Ebédig természetesen a bárkákkal is megismerkedtünk, sőt fel is szereltük az egész flottát.

Ebédre brassói aprópecsenye fogadott minket, limonádé és ásványvíz kíséretében. Felfaltuk a rendelkezésünkre bocsátott falatokat, majd igazi Katamarán Sulis módra ki is hajóztunk. A déli lengedező szellőben olykor szükség volt a lapátolós támogatásra is, de a pályán már bátran félszelezett a csipet csapat a kikötő előtti területen.

Vessünk néhány pillantást a biztonságra is. Hajni minden nebulónkat kihajózás előtt alaposan ellát napkrémmel, a bőre típusának megfelelő faktorszámmal. Léna ellenőrzi, hogy a mentőmellény, bukósisak, lycra mellény, lábbeli és időjárásnak megfelelő alá ruha is legyen a csemetéinken. Norbi a hajókért is felel, nem mehet vízre úgy kis katamarán, hogy nincs rendbe mindene, kiemelt figyelemmel a bárkák fenekén található dugókra. A tábort Léna vezeti, és a vízen a Black Jack motoros mellett az összes hajóra felszerelt VHF rádió is segíti a munkáját.

Talán ennek is köszönhető, hogy az uzsonna idejére sem csökkent tanulóink arcán a mosoly mérete. Uzsira meleg szendvics várt minket limonádéval, melyet az értékelés követett. Minden nap végén átbeszéljük közösen az eseményeket, és megdumcsizzuk, mi az, amire büszkék lehetünk, és mi az, amin szeretnénk változtatni.

Szöveg: Rozsda

Foto: Léna, Norbi, Rozsda