Katamarán Suli július 31-augusztus 4. harmadik nap

Katamarán Suli > Hírek > Katamarán Suli július 31-augusztus 4. harmadik nap

Szerda – amikor a kánikula ugyan legyőzte a szelet, de mi mégis kihoztuk a maximumot a mai eseménydús napból is.

Újabb forró reggel fogadott minket a Katamarán Suliban. Mire összejöttek a nebulóink már tudtuk, csakis a Balatonban kezdődhet a napunk. Becsomagoltuk tanítványaink testét a védelmi eszközeikbe, így napkrém, mentőmellény és felfújható állatok kíséretében settenkedtünk le a homokos tópartra. Szerény átmozgatást követően két csapatra oszlottunk és „vízbe futó – úszó” váltót tartottunk, mindenki legnagyobb örömére. A nagy sikerre való tekintettel folytattuk a balatoni szórakoztató tevékenységet és lekötöztük a cápáinkat a vízre kitett jeleinkhez. Majd egy adott jelre lehetett neki vágni a kalandnak, a cél az volt, ki szabadítja ki előbb a maga vízi állatkáját és viszi ki a partra Balu kezébe. Na ha valami akció dúsnak nevezhető, akkor ez a gyakorlat az volt. Titokban bíztunk is benne, hogy egy jó adag felesleges energiát sikerül levezetni a segítségével fiataljainkból.

Miután leharcoltunk a homokos strandot és egymást, tízóraizni indultunk. A fonott kalácsnak komoly híre van a Katamarán Suliban. A hozzá felszolgált teavaj, házi lekvár és a kakaó csak fokozta az elégedettség érzésünket. Miután befaltunk mindent, azonnal felszereltünk, mert a reggeli keleti szél csábítóan hívogatott minket.

A szokásos félszeles bemelegítő fordulásos, perdüléses gyakorlatot követően kisuhantunk a homokos partra, megtartani a hét első vitorlás versenyét. Talán már kiderült, nekünk nagy kedvencünk lett az idén átadott strand. Nos, kihajóztunk a partra, irányba állítottuk a mini bárkákat és felkészültünk a megmérettetésre. Balu jelére minden parton tartózkodó Katamarán Sulis palánta futásnak eredt, vízbe lökte a mini bárkáját, majd célba vette a befutó vonalat. A verseny hevében történt az első sérülésünk is, egy bokahúzódás, amit természetesen azonnal elláttunk.  Volt itt izgalom, lökdösődés és hangzavar, mint egy igazi versenyen. Persze a végére mindenki befutott, még azok is, akik jókora hínár kupaccal lassították le a kis katamaránt, és azok is, akik értékes perceket töltöttek éppen széllel szemben. A lassan leálló keleti szélben elégedetten fordítottuk a kormányokat a kikötő felé, és ebédelni siettünk.

A hűs málna krémleves totális sikert aratott, és így járt a roston csirkemell rizibizivel is. Az esti értékelésen a mai menü kapta a legnagyobb elismeréseket, igazán köszönjük Attila csapatának. Ahogy az már a héten több alkalommal is megesett, a nagykamaszok a „kaja kóma” áldozatai lettek, és a babzsákok fogságában beájultak. Balu azért némi napkrém segítségével a szórakoztatásukról és az UV védelmükről is egy lépésben gondoskodott.

A fiatalabb generáció is jól szórakozott a szieszta ideje alatt, kártyáztak, csocsóztak és pingpongoztak az árnyékban. A szél csak nem tért vissza, ellenben a meleg tombolt, így árnyékos szellemi képzéssel folytatódott a délutánunk. Az amúgy is kötelező négy alapcsomót igyekeztünk már ma elsajátítani, és akinek sikerült, le is vizsgázhatott belőle. Tanulságos, hogy ki mennyit felejt egy esztendő alatt, de persze nagy tragédiák nincsenek. Zacsi bővítette a motivációs eszköztárát, működésbe hozott egy kint és bent is használható spriccelőkét, melynek köszönhetően a legváratlanabb pillanatban tudta kifejteni az általa kívánt hatást. Becsületére legyen mondva, hatott, és este ő maga mosott fel a Katamarán Suliban.

A csomók után közkívánatra áttekintettük a nemzetközi katamarán helyzetet a Nacra 17-es olimpia osztálytól kezdődően egészen az America’s Cup hajókig. Fantasztikus képek, hihetetlen felvételek kerültek a kivetítőre, nem meglepő, hogy ez idő alatt kivételesen csend volt az oktató teremben.

A jó munka után jár a szórakozás, és mivel a szél csak nem akart megjönni, mi mentünk ki a nyílt vízre. A csodásan tiszta Balaton, a hínármentes terület jó hatással volt ránk. Két motoros bevonásával úsztunk, ugráltunk, és persze versengtünk is. A motoros – strand – motoros táv teljesítéséért napvégi fagyi jár, és majd az egész csapat ki is érdemelte.

Pancsolás közben hamar megéhezik a fiatal szervezet, így nem volt mit tenni, partra szálltunk és uzsonnáztunk egy finomat. Egyesek szerint, ha száz adag banán split lett volna előttünk vanília fagyival, azt is megesszük – ez is azt jelenti, hogy jól tartanak itt minket, köszönjük. Jóllakottan leszereltünk, értékeltünk majd benyaltuk a jutalom jégkrémeket is.

A kevés szél ellenére roppant aktív nap volt – remélem, jól alszik ma a csipet csapat.

Szöveg és fotó: Rozsda

2017-08-02
vissza