Csütörtök – egy igazán forró nap, mely szinte kizárólag csak rólunk és a katamaránozásról szólt.
A média szerint ma megdőlt némi meleg rekord – nem vitatjuk. Mi azonban igazán szerencsések voltunk, mert a szél egész nap kitartott. De ne kapkodjunk, menjünk csak szépen sorban az események szerint.
Reggel időben találkoztunk, és örömmel érzékeltük, hogy stabil, de meleg nyugati szél lengedez. Gyorsan döntöttünk, és törölve a reggeli tornát, sebesen felszereltünk. Érdekes, ez a változtatás, valahogy mindenkinek a kedvére való volt. A tízórai előtt még arra is maradt időnk, hogy áttekintsük a bőszeles vitorla használatának ismereteit. Igen-igen, nem tévedés, a tanulmányainkkal már úgy állunk, hogy ez is napirendre került.
Ma csokis műzlit kaptunk tejjel, ami a kisebbeknek persze elnyerte a tetszését, de a nagykamaszok bizony ettől jól nem laktak. Sebaj, ők kaptak még ráadásnak mást is. Ezt követően megtöltöttük a kulcsokat, felszereltük a rádiókat, beöltöztünk és nekivágtunk a magyar tengernek.
Áttekintettük az eddig tanultakat, bemutatásra került a fordulás, a perdülés, a motoroshoz állás, így ezzel pénteken már nem kell foglalkoznunk. Majd persze a kötelező egészségügyi fürdő is sorra került. A vízen is meleg volt, így bizonyos időközönként megálltunk csobbanni, ugrálni, úszkálni. Bevallom, nagyon szerencsések vagyunk, hogy kéttestű hajókkal vitorlázhatunk. Ezek a mini katamaránok a gyenge szélben is jól haladnak, a fekete bőszeles vitorlákkal pedig igazán szórakoztató velük a vitorlázás. Látva a csemeték pofiját, megérte elővenni a fekete harmadik vitorlákat.
Ebédre időben érkeztünk, és meg is lett a jutalma. Hideg őszibarack krémlevest kaptunk, amit csirkepaprikás kísért nokedlival, – fincsi volt mindkettő. Étkezés után édes a pihenés, meg persze a nagykamasz „kaja kóma” is nagy úr. Ennek szellemében nem siettünk vissza a tóra a nagy melegben, inkább pihiztünk egy keveset majd megtartottuk az előző napi „Strand Regatta” díjkiosztó ünnepségét. A díjak között természetesen a Black Jack portékák éppen úgy előfordultak, mint a befutási sorrendben választható fagylaltok. A dobogóhoz járó pezsgős életérzést Zacsi frissen szerzett permetező készüléke szolgáltatta. A győztes egységek fotóit követően közvélemény kutatás tartottunk. Eredetileg délutánra kalandparkot terveztünk, de a nagy melegre és a friss szélre való tekintettel ismét a katamaránozásra tette voksát a nebuló falka. Így újra feltankoltuk a kulacsokat, felkentünk a napvédő krémeket és kihajóztunk.
A motorosban mindig lapul felnőtteknek is tetsző gyerekjáték, így volt ez a mai napon is. Egy halom színes laszti társaságában sokkal könnyebben tanulható a vízből mentés és a spontán perdülés is, így ma ezt játszottuk. A komoly sikere mellett hasznos is volt, hiszen nem csak vidáman vitorláztunk, de újabb tapasztalatokra is szert tettünk. Útközben megtekintettük a nyári Balaton egyéb vízi közlekedéseit és a velük járó látványosságokat, majd a bőszeles vitorláinkkal megcéloztuk a partot.
Egyben sikeresen ki is értünk. Talán csak a kivadászott szálka mennyisége és az extrán felhasznált ragtapaszok száma utalt arra, hogy az átlagosnál sokkal melegebb napon vagyunk túl. Uzsonnára egy újabb csemete sláger, a túrófánk várt minket baracklekvárral, ami ugye mondanom sem kell, másodpercek alatt tűnt el. Épp annyi időnk maradt még, hogy áttekintsük a nap eseményeit, kiértékeljük a jó és a fejlesztendő paramétereket, majd nyugovóra tértünk.
Foto: Balu, Rozsda
Szöveg: Rozsda
