Elérkezett az utolsó napunk. A meteorológiára továbbra sem lehet panaszunk, minek révén fantasztikus hangulatú szülői bemutatóval zártuk az eseményekben gazdag hetünket.
Nem túl meleg, nem túl hideg, igen kellemes idő és szél köszöntött minket reggel, igazán ideális zárónapi körülményekkel. A társaságunk továbbra sem esett szét és csak a notórius késők nyomtak pár extra fekvőt a reggeli torna közben – őket onnan lehet észrevenni, hogy napról napra erősebbek. Gyors hajószerelés után megbeszéltük a vízi feladatokat, befaltuk a gyümölcsöket, felöltöttük a Katamarán Suli extra védő felszereléseit és már mehettünk is kifelé.
A szokásos félszeles, fordulóval és perdüléssel tarkított bemelegítő körök után ismét előkerülhettek a csini fekete gennakerek, és lehetett próbálgatni a hátszeles tudást is. Az egyre frissülő szélben a fiatalok egy része elázott – igen, a Balaton nedves, főleg ha a katamarán árbocát is bele merítjük, így valakinek reffelni kellett a vitorláit, másokat pedig a vízen kellett még jobban becsomagolni.
A kemény mag kint maradt még kicsit, majd jutalomjáték gyanánt egy hosszabb túrára indultunk velük Füred felé. Bőszeles szakasz révén itt is gyakorolhattuk a hátszeles vitorla használatát, ami szerencsére jól is ment mindenkinek. Innen kreutzolás következett vissza a kikötő és az ebéd irányába. Épphogy partot értünk, amikor egy apró zápor is lecsapott körülöttünk, ám szerencsére ezt már fedett helyről néztük végig.
A karfiol leves meglepően jól fogyott, a második húsos tarhonya pedig mindenkinek nagyon tetszett. Az ebéd utáni csendes pihenőben, aki akarta még bemutatta a csomókötési tudományát, hogy megszerezhesse az Magyar Vitorlás Szövetség Vitorlás Suli akkreditációs kis papírját.
Délutánra már a szülőket a vártuk a szokásos Katamarán Suli bemutató vitorlázásra, így még gyorsabb hajófelszerelés következett. Ügyesek ezek a csemeték, igaz-e. Szerencsére a közeli zivatar cellák nem értek el minket így rendben, időben vízre szállhattunk, hogy bemutassuk a tudásunkat. Közel órát töltöttünk kint, mialatt a szülők négy motoros jelenlétében figyelhették csemetéiket, ahogy a habokat szelik. Mindenki fordult, perdült, gyorsult, átült, húzott, engedett és mosolyogva vitorlázta végig az utolsó perceket is.
Partra érkezés után következhetett a már nagyon rutinszerűvé vált elpakolás. Miután mindenki száraz ruhába került, kiosztásra kerültek a gyümölcs és műzli adagok, majd Katamarán Sulis pólóba bújtattuk a bandát és nekiláthattunk a díjkiosztónknak. Méltattuk a csipetcsapatot, akik a heti időjárási nehézségek ellenére remekül helyt álltak, és bővítették a tudásukat minden körülmények között. Tapsot érdemeltek a szülők, akik ránk bízták a srácokat a hétre, köszönjük a bizalmukat, reméljük a jövőben is elnyerjük ezt újra. És köszönet az egész heti munkáért Mikinek, Marcinak és Lovinak akik a kis csapatot terelgették földön-vízen. Végül nem maradt más, mint az oklevelek, különdíjak kiosztása és a közös ugrófotó elkészítése.
Köszönet mindenkinek, hogy a Katamarán Sulit választotta a hétre és reméljük, találkozunk még a jövőben.
Szöveg: Lovi és Rozsda
Fotó: Kóczián Rita
