Reggel eláztunk. Nincs mit szépíteni, olyan klasszikus őszi reggelünk volt, hogy csuda. Ám ennek ellenére ezt gondolom, hogy a szerda napból is mindent kihoztunk, amit csak lehetett.
Éjjel sok esett, és az időjósok szerint ebből reggelre nem maradhatott volna. Sajnos nem így lett, és bizony úgy tűnt, a délelőtt igen borongós lesz. Ám egy kis reggeli mozgás azonnal jó kedvre derített mindenkit, még ha most mellőzni is kellet a fűben való hempergést. Attila jól átmozgatta a fiatalok izmait, Balu kezelte a késők fekvőtámasz adagját, majd jöhetett a pudingos csiga. Talán nem kell részleteznem, milyen komoly sikere volt. Ennek biztos tudatában eltettünk belőle uzsonnára is, ki tudja, milyen éhesen jönnek ki a kis katamarán hősök a partra.
A reggeli végeztével még mindig a borús idő lógatta lábát szürke felhők társaságában felettünk, így gondoltunk egy merészet. Becsomagoltuk a nebulókat a Katamarán Suli kék széldzsekijébe, ráhúztuk a csini mentőmellényeket és megszálltuk a két motorcsónakot. Ez már izgi programot sejtetett és nem is okoztunk csalódás. A kihalt őszi Balatonon besuhantunk Füred központjába és megtekintettük a Vitorlázeum néven működő interaktív vitorlás kiállítást. Úgy tapasztaltam, tetszett a látvány a lurkóknak, és ennek komoly jeleit is adták. Az egy dolog, hogy kissé nehezen eresztették el az eszközöket, és vonakodva öltöztek vissza. Ám akadt olyan tanítványunk is, aki ártatlan arccal simán beült a következő csoport előadására. Volt meglepetés mindkét fél részéről. Ugye a héten nálunk csak fiú oktatók vannak, a kiszemelt csapatban pedig lányok. Ott nem volt egységes csapat ruci, ám a mi palántáink a kék kabátjukban bőséggel kilógtak – szóval volt mosoly bőven, amikor be kellett látniuk, hogy a gyermeki csíny most nem jött be. Ám úgy jöttünk el, hogy áttekintettük a játékokat, az alapcsomókat és ráadásnak egyes kiemelkedő vitorlástörténeti eseményeket is felelevenítettünk.
Mire végeztünk a vitorlás múzeumban az idő is kitisztult, lehetőséget adva nekünk a Kékszalag időrekorder Pauger 50 katamarán megtekintésére. A Fifty-fifty mellett rögtönzött gyerek kvíz alapján kiderült, hogy az utánpótlás bizony már eléggé képben van a hajó paramétereivel és a legénységével. A vízi megdumcsit követően a két motorossal szórakoztató üzemmódban tértünk vissza a Hajógyári Kikötőbe.
Az ebéd előtt még épp annyi időnk maradt, hogy felszereljük az összes katamaránt, majd eleget téve a korgó gyomor hívó szavának, ebédelni mentünk. Ma a lencselevest követően bolognai spagetti volt a menü, melyet az előzetes közvélemény kutatások alapján a hét sikertermékének tekinthettünk. A tészta be is váltotta a hozzá fűzött reményeket és mind eltűnt a pocakokban.
Ebéd után amint csak lehetett siettünk is ki a vízre. A remek idő, a gyenge szellő, kiváló katamarán ismerkedős lehetőséget teremtett a srácainknak. Fordultunk és perdültünk, akinek melege volt még meg is fürdött. A haladó kalózainknál előkerültek a kis fekete bőszeles vitorlák is, amivel komoly sebességet lehet kicsiholni az amúgy sem lassú kéttestű jószágból. Vizesen, de vidáman érkezett a katamarán falka a kikötőbe, kivételesen nem is túl nagy késéssel.
Ahogy az már lenni szokott a leszerelést követően napi értékelés szerepelt a programban, melyet a fagyi és a hozzá kapcsolódó gyümölcs majszolása tett ízletesebbé.
Kép: Lovacska és Rozsda
Szöveg: Rozsda
