Hétfő – nemek harca Alsóörsön, a Katamarán Suliban.
Augusztus 20-án nem csak ünnepelünk, de újabb tábort is kezdünk, jelen esetben Alsóörsön a Katamarán Suliban. Egy nagyobb létszámú család visszalépése okán igazán jól kezelhető létszámban jöttünk össze, és ami kellemes meglepetés volt az oktatóknak, hogy mind a tudásszint, mind a korosztály összetétele is ideális lett. Nos, ennek szellemében találkoztunk reggel a kikötőben.
A rapid adminisztrációt követően megismerkedtünk a teleppel és egymással, majd uzsonnáztunk. Függetlenül attól, hogy reggeliznek-e otthon a nebulóink, azért mi akkor vagyunk nyugodtak, ha a délelőtti vitorlázás előtt van valami a pocakjukban. Mára fahéjas csiga jutott, aminek a jelek szerint komoly sikere volt. A falatozás után az első napi kötelező gyakorlatok egyike jöhetett, az úszás tudás ellenőrzés. Megnyugtató, hogy a régi tanítványaink sem felejtettek el úszni, és az új jövevények is remekül lubickolnak a Balatonban.
Ha már vizesek voltunk, megejtettük a második kötelező elemet is, a borulás – visszaállítás gyakorlatot. Egyrészt jó, ha az első nap meggyőződnek az új nebulóink a katamaránok biztonságáról. Másrészt a visszatérő rutin rókáknak sem árt, ha a frissen érkezett 16 lábas bárkákat alaposan megismerik. Nos, a próba jól sikerült, a hangulat a tetőfokára hágott.
A pancsolást száradás követte, illetve a biztonsági felszerelések divatbemutatója. A bukósisak, a mentőmellény, a lycra mellény éppen úgy része a Katamarán Suli gondoskodásának, mint a vízhatlan nadrág, a neoprén ruha vagy az 50 faktoros napkrém. Az augusztus 20.-i ünnepre való tekintettel csemete kívánság műsor volt a mai ebéd, – szabadon választott pizzák érkeztek a Katamarán Suliba. Korra és nemre való tekintet nélkül eltűntek a 32 centis korongok.
Csendes pihenő alatt a lányok strand röplabdáztak, a fiúk inkább az elméleti tudásukat frissítették a klimatizált oktató teremben. Mielőtt ismét vízre szálltunk volna, a parton áttekintettük a helyes manőver pozíciókat. Majd miután Alsóörs elől a szál visszahúzódott Almádi elé, hát nem voltunk rest utána eredni. Az MVSZ II. szint amúgy is tartalmazza a vontázási gyakorlatokat, hát most ezt is megejtettük. Volt vidámság és kacaj a fedélzeten, ez remek móka, hát még ilyen nagy melegben.
Elérve a szélcsíkot csapatokat alkottunk és felváltva gyakoroltunk. Eleinte félszeles pályán, majd a változatosság kedvéért laszti vadászatot is beiktattunk a műsorok közé. A legnépszerűbbnek mégis a „nemek harca” lett.
A nagyobb hajók közül szerveztünk egy csak női és csak férfi bárkát, és így mérkőztünk meg. A gyenge szélben volt némi súlyból fakadó sebesség előnyük a hölgyeknek, amire az urak későn jöttek rá. Amikor fény derült a lemaradásuk okára, apránként váltak meg a legénység nehezebb tagjaitól, de már késő volt. Ezt a versenyt a leányok nyerték, így ők jogosultak a holnapi tízórai kiválasztására. Ez van srácok.
A regatta végére a viharjelző rendszert másodfokra kapcsolták, így ezzel is megismerkedhettünk. De épp indultunk volna haza, így nem volt gondunk. Szépen leszereltünk, majd a gyümölcsök elfogyasztása közben értékeltük a napi eseményeket. Soha rosszabb hétfői napot.
