Az időjósok prognózisa bejött, némileg hűlt a levegő, de ami ennél is fontosabb, megérkezett a friss északi szél. Ki is használtuk rendesen a lehetőségeket.
A reggelt közkívánatra Hajni kismama tornájával, illetve Lovi úszó leckéjével kezdtük a napot. Mindkettő kiválóan alkalmas a koffeinmentes ébresztő kivitelezésére. Miután testileg és lelkileg is „megérkeztek” a csemetéink, felszereltük a mini katamaránokat és kihasítottunk a vízre. Kint a tervezettnél erősebb széllökések vártak minket, ami nem múlt el nyomtalanul sem a legények sem a hajók életében. Kevesebb katamaránunk maradt a lábán, mint amelyik a vízbe merítette a legénységét – megesik az ilyen.
Ám a mai legnagyobb bárkánk a Nacra 20 alaposan megdolgoztatta a lovasait. Kétszer is levetette őket a vízbe, a második esetben oly hírtelen, hogy a legénység válla ki is ficamodott. Nem volt mit tenni, segítségül hívtuk a Vizimentők Magyarországi Szakszolgálatát. Mivel a Katamarán Suli és Black Jack formáció szerződött partnere a mentőknek, így csak egy telefon gombot kellett megnyomni a BalatonHELP applikáción és be is voltunk azonosítva. Biztos, ami biztos, érkezett egy mentőautó is, jobb félni, mind megijedni, no meg a gondoskodásból sosem árt. A mentőorvos szakszerűen ellátta a kis betegünket, kapott érzéstelenítőt és rapid módon helyreállították a ficamot helyben. Ezt követően a veszprémi korházban némi kontroll következett, amit felkötött kéz és néhány hetes kényszerpihenő követett. Aki extrém sportot űz, annak számolnia kell az ilyen esetekkel is. Ám itt értékelődik fel a szakszerű oktató gárda, a védő felszerelés, a kellő mennyiségű és méretű motoros személyzettel, a VHF rádiós támogatás és a rátermett tábor vezető. Minden jó, ha a vége jó, a nagy izgalomra jöhetett az ebéd.
Az Alsóörs Marina mai menüje gombalevesből állt, amit sült virsli követett zöldborsó főzelékkel kiegészítve. Finnyás a mai fiatal gyomor, valakinek a leves jött be kevésbé, valakinek a főzelék, márpedig sajnos nem lehet minden nap csak sült krumplit enni – a Katamarán Suliban legalábbis nem.
Jó szokásunk szerint az étkezést követően csendes pihenőt tartottunk az árnyékban, amit egyesek szunnyadással, mások kártyázással vagy társasozással töltöttek. Ám akadt olyan is, akinek délre elvonási tünetei lettek a reggel elzárt mobil telefonja hiányában. Sajnos ez egy kortünet, ami a mai fiatalságra jellemző – mi a Katamarán Suliban azon vagyunk, hogy olyan élmény dózist kapjanak a fiatalok, ami versenyre kell a zárt szobai „kockulással”. Elégedettek akkor lehetünk, ha a nap végére a fiatalok már szinte el is felejtik visszakérni a telefonokat, annyi izgalom és hatás érte őket.
A sziesztát követően a teljes csapattal vízre szálltunk, és folytattuk a reggel kitűzött programot. Félszeles belemelegítés, majd fordulás perdülés, illetve hurka pálya közben 360 fokos fordulóval sorozat írt mára elő Lovi mester. A szél továbbra is frissült, így akciókban sem volt hiány. Mentünk rövidet és hosszút, volt egy láb és borulás, de mindenki szép en ügyesen visszahozta magát, társát és a kis katamaránját a kikötőbe. Értékelés közben felfaltuk a maradék gyümölcsöt, müzlit és kekszet, majd levontuk a nap tanulságait. Úgy tűnik, altatni senkit nem kell ma.
Szöveg: Rozsda
Fotó: Aradi Hajni, Rozsda
